5 dolog, amit tudnod kell az ételízesítőkről
1. A legtöbb fűszerkeverék és ételízesítő tartalmazza a nátrium glutamát ( E621) vegyületet.
De mi is az a nátrium glutamát? Az egyik legelterjedtebb méreg, mellyel nap mint nap mérgezzük szervezetünket, mert a legtöbb étele ízesítésére gyártott termékben, félkész és készételben megtalálható. Régóta használt adalékanyagnak akarják beállítani, mivel az alapját, a kombu nevű tápanyagban igen gazdag hínárt, már évezredek óta használják Japánban, de magát a nátrium glutamát vegyületet izolálni csak 1907-ben sikerült. Azóta a gyártásához már semmi szükség a hínár felhasználásához, ipari körülmények között is elő lehet állítani. Mint minden terméket, mely milliárdos üzletet jelent felhasználójának, a nátrium glutamátot is nagyon erős lobbi védi. Ha körbenézünk az interneten, komolynak tűnő honlapok sokasága próbálja eltussolni azokat a kutatási eredményeket, mely szerint többek között ez az ízfokozó felel az úgynevezett kínai étterem szindrómáért, a tünetek a fogyasztás után 2-48 órával léphetnek fel, például fejfájás, nyakfájás, izommerevség, szapora szívdobogás. Ezen felül a okozhat még hányingert, hányást, hasmenést, tartós fogyasztása káros lehet az idegsejtekre, rákkeltő hatása is lehet, gyerekeknél pedig viselkedészavart is okozhat.
2. A mesterséges ételízesítők használatára tudatosan szoktattak rá bennünket.
1947-ben kezdték el sugározni a Vegeta TV sorozatát, „Nagy szakács apró titkai” címmel, mely rövid időn belül igen sikeres lett. Ez gyakorlatilag egy burkolt reklám volt, mely az egyes élelmiszeripari termékeket felhasználásuk során mutatta be, és aminek egyetlen adásából sem hiányozhatott, a híres „ egy kanálnyi Vegeta” mondat, mely még ma is él a vegeta használók fejében. Annyira a főzési rutin része lett a vegeta, vagy a delikát használata, hogy a gyermekek automatikusan tanulták el anyukájuktól, nagymamájuktól, fel sem téve a kérdést hogy miért tesszük minden ételünkbe bele?
3. A nátrium glutamáthoz hozzá lehet szokni, függőséget okoz.
Alapvetően ízetlen, színtelen, szagtalan vízben könnyen oldódó por titka abban rejlik, hogy minden étel ízesebb lesz tőle. Nem az ételeket változtatja meg, hanem a nyelvünkön lévő receptorokon keresztül az agyunkra hat, másképp észleljük az étel ízét tőle. Épp ezért, ha anyukánk ezzel főzött, mi is használni fogjuk, mert nélküle nem lesz olyan „finom” az étel. Természetesen ezt a „jó” tulajdonságát a multik és gyorséttermek is kihasználják, ezáltal akarják függővé tenni vásárlóikat. Jó hír, hogy le lehet szokni róla, tudatosan kerülni kell a használatát. Megismerve az ételek eredeti ízét, pár hét után már az ízfokozó nélküli étel fog jobban ízleni.
4. Attól, hogy az van ráírva, hogy 8 féle zöldségből és tartósítószer nélkül készült, még más összetevő is lehet benne…
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindig el kell olvasni az összetevők listáját! Mert lehet, hogy tényleg 8 féle zöldség van benne, de ha ez az összetevők tömegének alig 40%-át teszi ki, emellett még közel 60 %-a só és persze van benne ízfokozó is, akkor mégsem olyan egészséges. Igaz ez akkor, is, ha kimérős ételízesítőt veszünk, attól, hogy nagybetűkkel ráírják, hogy só mentes, még előfordulhat az összetevők között az a bűvös E621 szám.
5. Házilag is elkészíthető, nem kell olyan sok minden hozzá.
Friss hazai zöldségek felhasználásával elkészíthetjük saját „vegetánkat”. Mindössze annyi kell, hogy megtisztítjuk, lereszeljük, napon, vagy aszalógéppel megszárítjuk a zöldségeket, majd apróra daráljuk. Fénytől és nedvességtől elzártan tárolva akár egy évig is felhasználható.
Hozzávalók:
• 1 közepes méretű zellergumó + a zöldje
• 2 sárgarépa
• 2 petrezselyemgyökér + a zöldje
• 1 nagyobb fej hagyma
• 1 érett pritaminpaprika
• 1 teáskanál friss kakukkfű
• 20 dkg tengeri só
Elkészítés:
Ez az alaprecept, de rakhatunk mellé még fűszereket kedvünk szerint, például egy marék lestyánt, de mehet bele babér és kakukkfű is. A zöldségeket megmostam, megpucoltam, beletettem az aprítómba, és egy pillanat alatt apróra daráltam. Reszelni is lehet, de ez így lényegesen gyorsabb. Az előkészítés nagyjából annyi idő, mint amikor húslevest főzünk a családnak, a végeredményt viszont jó esetben egész télen használhatjuk majd. Sütőpapírral leterített lapos sütőtálcára tettem, és a napon megszárítottam. Hogy ne szálljon bele semmi, egy szúnyoghálószerű anyaggal letakartam és néha átforgattam a darálékot, hogy mindenhol egyenletesen száradjon. Tűző napon pár óra alatt zörgősre szárad, de kevésbé napos időben sütőben is lehet szárítani, nagyjából 80 fokon. Amikor kész lett, újra beszórtam az aprítómba, hogy egységesebb méretű legyen minden.
Forrás:
https://naturahirek.com/5-dolog-amit-tudnod-kell-az-etelizesitokrol/